Királyrét Vendéglő, Szokolya

Királyrét a Börzsöny kapuja, a kirándulók egyik legkedveltebb és állításuk szerint Magyarországon a legszebb kiránduló paradicsom. Nyáron a túrázóktól, kerékpározóktól hemzseg az erdő, télen viszont csatlakoznak hozzájuk a túrasízők is, akik célba vették Nagy Hideg-hegyet vagy a Csóványost. A Morgó-patak völgye köti össze a Börzsöny egyik legnagyobb medencéjét a Szokolyai-medencét, a hegység legkisebb, s egyben legmagasabban fekvő medencéjével, Királyréttel, amelynek a kapujában található meg a mi kis Vendéglőnk. A háromszög alakban összeszűkülő medence peremét minden oldalról 350-550 méter magas hegyek határolják. Itt egyesül a Szén-patak, a Bagoly bükki-patak, és a Nagy Vasfazék-patak (királyréti-patak), létrehozva a Török-patakot (Morgó-patak) amely a vizet elszállítja a Dunába. Az Esterházy-uradalomhoz tartozó területen a 17. századtól vasércbányászat vette kezdetét, a kitermelt ércet a vízenergiával működtetett vaskohó és hámor dolgozta fel. Ez a tevékenység több okból, a vízenergia elégtelensége, az uradalom átszervezése, az udvar vámpolitikája miatt 1793-ra megszűnt. A hámort később fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le a településen. 1892-ben a birtok a porosz Gróf Francken Sierstorpff Henrik tulajdonába került. Ő építette az erdei kisvasutat a kitermelt fa elszállítására. Az I. világháború után a birtok és a vasút tulajdonosa Czeczoviczka Emil, később az Angol- Magyar Bank, majd Hoffer Cumo lett. Utóbbi változatta a birtok nevét Jánospusztai Uradalom és Ipartelepek Rt-ről Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt-re. A Börzsöny középkori királyaink kedvenc vadászterülete volt (a Királyrét elnevezés is innen ered). A lakott terület 1926. Március 26-án kapta mai nevét. Az államosítás után a terület a Budapesti tanács üdülője lett.